A mesterséges intelligencia mára a marketing napi gyakorlatának szerves részévé vált, és számos rutinfeladatot képes átvenni vagy felgyorsítani. Ennek köszönhetően a marketing-tanácsadók új eszközökhöz jutnak, amelyekkel hatékonyabban szolgálhatják ki ügyfeleiket. Néhány főbb terület, ahol az AI átalakítja vagy automatizálja a marketingfolyamatokat:
•Tartalomkészítés és szövegírás: A generatív nyelvi modellek (pl. ChatGPT) másodpercek alatt tudnak minőségi szöveges tartalmat előállítani. 2025-ben a marketingesek 85%-a használ valamilyen AI-eszközt a tartalomgyártáshoz, felgyorsítva ezzel blogcikkek, hírlevelek, közösségi média posztok vagy termékleírások elkészítését. Emellett AI-vel képi és videós tartalmak is előállíthatók, bár a vizuális anyagoknál a kreatív emberi irányítás továbbra is fontos. Fontos megjegyezni, hogy a tisztán AI által generált tartalom gyakran hozzáadott emberi érték nélkül marad – egy felmérés szerint a felhasználók 61%-a a humán készítésű tartalmat preferálja az AI által írt anyagokkal szemben. Ezért a tanácsadók feladata az AI által készített szövegek finomhangolása és egyedi érték hozzáadása.
•SEO és kampányoptimalizálás: Az AI képes hatalmas adatmennyiségeket átvizsgálni és előrejelzéseket készíteni. Például előre megjósolható, hogy melyik ügyfél milyen termék iránt érdeklődik majd, vagy egy kampány várhatóan milyen eredményt hoz. Az AI által vezérelt prediktív analitika segít optimalizálni a hirdetési büdzsét is, hiszen az erőforrásokat arra összpontosíthatjuk, ahol a modell a legnagyobb megtérülést jósolja. A keresőoptimalizálásban (SEO) az AI automatizálhatja a kulcsszókutatást és a tartalmak személyre szabását. Az olyan új megoldások, mint a Google generatív AI-alapú keresése (SGE), átalakítják a keresőélményt és ezzel a SEO stratégiákat is, így a jövőben az AI segítségével a weboldalakat és tartalmakat is új módszerekkel kell optimalizálni.
•Adatelemzés és vizualizáció: A monoton, időigényes adatfeldolgozásban az AI verhetetlen gyorsaságú. Képes pillanatok alatt mintaokat és trendeket felismerni hatalmas adatbázisokban, ami felgyorsítja a piackutatást és a riportkészítést. Egyre több vállalat – köztük magyar KKV-k is – kezd el használni AI-alapú elemző eszközöket, melyek megmutatják például, hogy a weboldal forgalmi adatai alapján mely termékeket érdemes készleten tartani, vagy előre jelzik, ha egy ügyfél lemorzsolódni készül. Az így nyert insightok révén a tanácsadók megalapozottabb döntéseket hozhatnak a kampányok tervezésekor.
•Chatbotok és ügyfélkommunikáció: Az AI-val működő chatbotok lehetővé teszik a 0-24 órás ügyfélszolgálatot. Már ma is sok vállalat – Magyarországon bankok, telekommunikációs cégek, webáruházak – alkalmaz chatbotokat a weboldalán vagy közösségi médiában, hogy azonnali választ adjanak a gyakori kérdésekre. A trend várhatóan folytatódik: 2030-ra előrejelzések szerint az ügyfél-interakciók kétharmadát okos gépek fogják kezelni. Ez azt jelenti, hogy az egyszerű kérdéseket, panaszokat, sőt a termékajánlásokat is AI-asszisztensek oldják meg valós időben. A marketing-tanácsadók így tehermentesülnek az ismétlődő kérdések alól, miközben az összetettebb, emberi empátiát igénylő esetekre koncentrálhatnak. Fontos az egyensúly: a gépi válaszadás gyorsaságát ötvözni kell az emberi hozzáértéssel, mert bizonyos helyzetekben (például bonyolult panaszoknál vagy idősebb ügyfélkörnél) továbbra is az emberi ügyintéző nyújt megfelelő élményt.
Ezeken túl az AI számos egyéb feladatban is segíti a marketinget: automatizálja az e-mail kampányokat (pl. hírlevélsorozatok küldését), személyre szabja a tartalmakat az egyes felhasználók viselkedése alapján, vagy akár valós időben állítja be a dinamikus árazást a kereslet függvényében. Összességében az AI rengeteg időigényes, repetitív munkát levesz a tanácsadók válláról, így azok a kreatívabb és stratégiai teendőkre fókuszálhatnak.
Emberi, stratégiai feladatok pótolhatatlanok
Felmerül a kérdés: ha ennyi mindent rábízhatunk a mesterséges intelligenciára, mi marad a marketing-tanácsadó munkájában az ember számára? A válasz: a legfontosabb, stratégiai és kreatív feladatok továbbra is emberi kompetenciákat igényelnek, és ezeket az AI egyelőre nem tudja helyettesíteni. Az AI képes gyorsan és hatékonyan elvégezni az adatalapú, algoritmizálható műveleteket, de vannak olyan területek, ahol az emberi intelligencia, tapasztalat és intuíció pótolhatatlan:
•Stratégiai tervezés és kreativitás: A marketing sikerének alapja a jó stratégia és az eredeti kreatív ötletek. A generatív AI óriási segítség a tartalom előállításában, de nem helyettesíti az emberi kreativitást – a siker továbbra is az egyedi koncepciókon és megvalósításon múlik. Az emberi marketing-tanácsadó érti a márka finomhangolt üzenetét, ismeri a piac nüanszait, és olyan kreatív kampányötleteket dolgoz ki, amelyek érzelmileg is hatnak a közönségre. Az AI remek brainstorming-partner lehet (pl. gyorsan generál ötletlistákat), de a végső koncepció és a nagy ötlet megszületése továbbra is az emberi elmén múlik.
•Kontextus és komplex döntéshozatal: A tanácsadói munka során rengeteg összefüggést és háttérinformációt kell mérlegelni, amely túlmutat az adatokon. Az ember képes a piaci trendeket, versenytársi mozgásokat, kulturális sajátosságokat tágabb kontextusban értelmezni – míg az AI hajlamos csak arra reagálni, amivel etették. Egy jó marketing-tanácsadó felismeri az üzleti helyzetek finomságait, és olyan döntéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a nem számszerűsíthető szempontokat is (pl. reputáció, márkaérték, hosszú távú vízió). Ezeket a széles látókörű, stratégiai döntéseket ma még nem lehet teljesen algoritmusokra bízni.
•Kapcsolatok, bizalom és empátia: A marketing nem pusztán technikai kérdés, hanem emberek közötti bizalmi viszonyokra épülő tevékenység. Ügyfelek meggyőzése, ötletek átadása és “eladása” a döntéshozóknak, ügyfélkapcsolatok ápolása – ezek mind olyan aspektusok, ahol az emberi tényező kulcsszerepet játszik. Az AI jelenlegi állapotában nem tud valódi bizalmi kapcsolatot építeni vagy személyes hitelességet nyújtani. Például egy marketing-tanácsadó személyes meggyőzőereje, prezentációs képessége és érzelmi intelligenciája sokszor döntő abban, hogy a kliens elfogadja a javasolt stratégiát. A gépek nem tudnak empatikusan reagálni az ügyfél aggodalmaira, nem érzik át egy márkatörténet emberi oldalát – ezek a finom készségek továbbra is az emberi tanácsadók erősségei.
•Etikai és kritikai kontroll: Az AI kimeneteleit is felügyelni és értelmezni kell. Gyakran előfordul, hogy a gép javaslata látszólag logikus, de emberi szemmel nézve nem megvalósítható vagy nem etikus. A tanácsadó felelőssége szűrni az AI által generált ötleteket, és biztosítani, hogy azok illeszkedjenek a cég értékeihez, jogszabályokhoz és etikai normákhoz. Az ember hozza meg a végső döntést arról, hogy egy AI által ajánlott kampányötlet tényleg megfelelő-e a márka számára. Emellett emberi kreatív ellenőrzés kell ahhoz is, hogy az AI ne kövessen el kulturális vagy nyelvi bakikat egy többnyelvű kampány során – különösen a magyar nyelv finomságait, kulturális utalásait az ember sokkal jobban átlátja.
Összességében az AI jelenlegi szintjén elsősorban támogatja a marketingesek munkáját, nem pedig helyettesíti azt. A monoton, adatvezérelt feladatokat nyugodtan rábízhatjuk a gépekre, de a stratégiai gondolkodás, a kreatív innováció és az emberi kapcsolatok terén a marketing-tanácsadók szerepe továbbra is megkerülhetetlen. Sőt, ezeknek a készségeknek az értéke felértékelődik az AI-korszakban: minél több folyamatot automatizálunk, annál fontosabbá válik az, amit csak az ember tud nyújtani.
Új eszközök, szerepkörök és készségek az AI korszakában
A mesterséges intelligencia térnyerésével nem eltűnnek a marketing-tanácsadói munkakörök – inkább átalakulnak és kibővülnek. A jövő marketingese egyfajta „kentaur marketinges”, aki az emberi intelligenciáját és stratégiai érzékét kiegészíti az AI analitikai pontosságával és számítási kapacitásával. Ez a hibrid szakember új gondolkodásmódot képvisel: nem az a kérdés, hogy ember vagy AI, hanem hogy miként tudnak együttműködni a jobb eredmények érdekében.
Ennek a trendnek köszönhetően új szerepkörök és kompetenciák jelennek meg a marketing-tanácsadás terén is. Milyen új lehetőségek és elvárások formálódnak?
•AI-specialista és integrátor szerepek: Számos szervezet már létrehozott külön pozíciókat az AI-vezérelt marketing felügyeletére. Ilyen például az AI marketing specialista vagy AI tanácsadó, aki hidat képez a technológiai megoldások és a marketingcsapat között. Feladatuk, hogy segítsék a cégeket az AI-stratégiák bevezetésében, kiválasszák a megfelelő eszközöket (pl. melyik AI-platformot használják tartalomgyártásra vagy elemzésre), és biztosítsák, hogy az AI megfelelően illeszkedik a marketingfolyamatokba. Emellett megjelent a prompt mérnök (AI prompt engineer) szerepkör is, aki azt a szakértelmet adja, miként “kérdezzünk” az AI-tól optimális eredmények érdekében. Ugyancsak új keletű pozíció a Chief AI Officer (AI-ért felelős vezető) nagyobb szervezeteknél, ami mutatja, hogy stratégiai szintre emelkedett az AI integrációja.
•Adatvezérelt marketing és analitika szakértők: Ahogy nő az AI szerepe, egyre nagyobb szükség van olyan tanácsadókra, akik értenek az adatelemzéshez és AI eszközökhöz. Az adat-elemzők új generációja már AI-toolokkal dolgozik: képesek értelmezni a gépi tanulási modellek outputját, és üzleti ajánlásokká formálni azokat. A marketing-tanácsadóknak el kell sajátítaniuk az olyan analitikai platformok használatát, amelyek AI-t használnak a trendek előrejelzésére vagy az ügyfélszegmentáció finomítására. Az AI nem veszi el a munkájukat, de megemeli a szakmai lécet: elvárás, hogy a tanácsadó otthonosan mozogjon az adatvezérelt döntéshozatalban és értsen az AI-alapú marketing szoftverekhez.
•AI-írástudás és folyamatos tanulás: Kulcskérdéssé vált az AI-készségek elsajátítása. Egy friss felmérés szerint a cégvezetők 66%-a nem szívesen vesz fel olyan jelöltet, akinek nincsenek AI-ismeretei, sőt 71% inkább kevesebb tapasztalattal bíró, de AI-hoz értő szakembert alkalmazna egy tapasztalt, de AI-t nem ismerő jelölttel szemben. Ez világosan mutatja: a marketing-tanácsadóknak fel kell vértezniük magukat AI-tudással, hogy versenyképesek maradjanak. Ide tartozik a gépi tanulás alapjainak megértése, a főbb AI eszközök (pl. tartalomgeneráló platformok, chatbot keretrendszerek, prediktív analitika szoftverek) magabiztos használata, illetve az AI etikus és jogszerű alkalmazásának ismerete. Az is egyre fontosabb, hogy a tanácsadók naprakészek maradjanak: a technológia gyorsan fejlődik, így a folyamatos tanulás, workshopokon, képzéseken való részvétel ma már a szakma része. Akár új munkakörökben, akár a meglévő szerepükben, a tanácsadók előtt álló lehetőség az, hogy az AI-t nem fenyegetésként, hanem erősítő partnerként kezeljék karrierjükben.
•Kreatív partnerként az AI: A marketingcsapatokban az AI-t egyre inkább kreatív kollégának tekintik. Például brainstorming során a generatív AI segíthet új ötleteket szikráztatni, megszüntetni a „fehér lap” effektust, javaslatokat ad a szöveg hangvételére vagy vizuális ötleteket generál. Ezzel a tanácsadók kvázi kreatív rendezővé válnak: ők határozzák meg a koncepció irányát, az AI pedig gyorsan szállít több száz variációt, amelyekből az ember kiválogatja a legjobbakat. Ez a fajta együttműködés – ahol az AI a kreatív folyamat kiterjesztése – azt eredményezi, hogy az emberi készségek nem veszítenek jelentőségükből, sőt még fontosabbá válnak, hiszen stratégiai irányt kell szabniuk és értékelniük kell az AI outputját. Az AI felszabadítja a szakembereket a monoton feladatok alól (pl. elsődleges adatelemzés, riportok készítése), így több idejük jut arra, ami valódi értéket teremt: márkatörténetek kidolgozására, a finom fogyasztói pszichológia megértésére és innovatív kampányok tervezésére.
Összefoglalva: a marketing-tanácsadóknak az AI korszakában át kell pozicionálniuk magukat technológiailag felkészült, stratégiai partnerré. Azok lesznek sikeresek, akik elsajátítják az új eszközöket, és képesek azokat ötvözni a meglévő marketingtudásukkal. Ez nem a szakma végét jelenti, hanem egy új fejezetet, ahol a tanácsadók egyszerre technológusok, kreatív gondolkodók és bizalmi partnerek az ügyfelek számára.
Nemzetközi trendek az AI által formált marketingben
Nemzetközi szinten a mesterséges intelligencia marketingre gyakorolt hatása rohamosan növekszik. Egy friss globális felmérés kimutatta, hogy a vállalatok 92%-a tervezi befektetni a generatív AI technológiákba 2025 és 2028 között. Vagyis szinte mindenhol a világon a cégek felismerték: az AI forradalmi változásokat hoz a marketingben, ezért lépést kell tartaniuk, ha versenyben akarnak maradni. Néhány fontosabb nemzetközi trend:
•Széleskörű AI-adaptáció: A nagyvállalatok mellett egyre több közepes és kis cég is alkalmaz AI-eszközöket. Világszerte a munkavállalók kb. egyharmada (33%) már most használ valamilyen mesterséges intelligenciát a munkája során. Vannak éllovas országok: például Indiában a dolgozók több mint fele (56%) használ AI-t a mindennapi munkájában. Az AI eszközökbe való befektetés üteme megduplázódott az elmúlt években sok iparágban – ez igaz a marketing területére is, beleértve a digitális hirdetéseket, CRM-et, vagy épp a SEO-t is. A világ vezető marketingügynökségei külön AI-részlegeket hoztak létre, és olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint AI-alapú adatelemzés, személyre szabott kampányok gépi tanulással, vagy AI által támogatott fraud detection a hirdetési csalások kiszűrésére.
•Átalakuló munkakörök és új lehetőségek: Nemzetközi szinten is beigazolódni látszik, hogy az AI inkább átalakítja, semmint megszünteti a marketinges munkaköröket. A hagyományos feladatok (tartalomírás, kampánymenedzsment, piackutatás) részben átstrukturálódnak: a mechanikus részeket AI végzi, de ezzel párhuzamosan új munkakörök jönnek létre, amelyek ötvözik a marketingtudást az AI készségekkel. Például világszerte keresett pozíció lett az AI marketing konzultáns, aki érti a marketinget is, de jártas az AI nyújtotta technológiákban is. Az iparági szakértők egyetértenek abban, hogy a jövő a humán és AI együttműködéséé: azok a marketingesek fognak kiemelkedni, akik rugalmasan kombinálják az emberi kreativitást az AI analitikus erejével. Az AI nem leváltja, hanem felértékeli a marketingesek szerepét – olyan eszközökkel ruházza fel őket, amikkel korábban nem rendelkeztek, így új szintre emelhetik a teljesítményüket.
•Félelmek vs. realitás – a szakma hozzáállása: Természetesen világszerte jelen van egy aggodalom, hogy az AI elveszi a munkahelyeket. Egy globális felmérés szerint a dolgozók 39%-a tart attól, hogy az AI negatív hatással lesz a munkájára, ugyanakkor 47% izgatott az AI kínálta lehetőségek miatt. A fiatalabb generációk (Y, Z) még optimistábban tekintenek erre a kérdésre. A valós trendek azt mutatják, hogy a félelmek gyakran túlzóak: a teljes kiváltás esélye kicsi. Egy tanulmány szerint annak valószínűsége, hogy az AI teljes mértékben átvegye a tanácsadói iparágat, mindössze 27%. A hangsúly tehát a transzformáción van, nem a megszüntetésen. A marketingben inkább arról beszélhetünk, hogy az AI eszközöket mindenhol beépítik a folyamatokba, és a humán munka fókusza eltolódik a magasabb szintű feladatok felé.
•Globális etikai szabályozás és együttműködés: Nemzetközi szervezetek és iparági szövetségek is aktívan foglalkoznak az AI marketingbeli használatával. Az EU például a világ első átfogó AI szabályozásán (AI Act) dolgozik, amely várhatóan 2025–2026-ban lép életbe, és világos kereteket ad arra, milyen AI-megoldások alkalmazhatók szabadon és melyek minősülnek “magas kockázatúnak” a marketingben. Emellett globális szakmai fórumokon (pl. Cannes Lions kreatív fesztivál, Web Summit konferenciák) az AI áll a középpontban: a szakemberek megosztják egymással tapasztalataikat arról, hogyan használják etikus és hatékony módon. A nemzetközi trend tehát az, hogy az AI-t beemelik a mainstreambe, de közben igyekeznek szabályozni és irányítani a használatát, hogy maximalizálják az előnyeit és minimalizálják a kockázatait.
Magyarországi trendek és tapasztalatok
Magyarországon is érezhető az AI térnyerése a marketing területén, bár a nemzetközi élvonalhoz képest talán egy fél lépéssel később indult el a folyamat. A hazai vállalatok és marketingügynökségek azonban gyorsan tanulnak, és alkalmazkodnak az új trendekhez. Néhány jellemző hazai fejlemény:
•AI iránti nyitottság itthon: Egy 2024 eleji HR felmérés szerint a magyarországi cégek csaknem fele (46%) még nem alakított ki határozott álláspontot az AI alkalmazásáról, de szinte ugyanennyien nyitottak a használatára (47%), sőt 19% kifejezetten támogatja az MI bevezetését. Csupán a vállalatok 7%-a zárkózik el egyelőre az AI-tól. Ez azt mutatja, hogy erős érdeklődés övezi az AI-t a magyar piacon is. A válaszadók különösen az adminisztráció (58% szerint) terén látnak benne potenciált, de sokan említik a marketing és reklám területét is (38%) mint ahol használni fogják az MI-t. Vagyis a magyar marketinges szakma jelentős része már készül arra, hogy kihasználja az AI adta automatizációs lehetőségeket.
•Marketingautomatizáció és KKV-k: Az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben váltak elérhetővé a fejlett marketingautomatizációs platformok (HubSpot, Marketo, Salesforce Marketing Cloud stb.), és mind több középvállalat kezdte használni ezeket. Ugyan eddig főként a nagyobb cégek jártak az élen, 2025-től várhatóan a KKV-szektorban is felgyorsul az AI-alapú marketingeszközök átvétele. Ebben szerepe van annak is, hogy már magyar nyelvű felülettel vagy helyi támogatással is hozzáférhetők ezek a megoldások. Például ma már egy hazai webáruház is könnyen bevezethet AI-alapú ajánlórendszert a webshopjába, vagy egy kisebb marketingügynökség is előfizethet olyan AI-szoftverre, ami automatizálja az ügyfélkommunikáció egy részét. Ezek a példák mutatják: az AI demokratizálódik a piacon – nem csak a tech óriások kiváltsága, hanem a kisebb piaci szereplők is profitálhatnak belőle.
•Hazai esettanulmányok és példák: Magyar marketingügynökségek és tanácsadók is elkezdték integrálni az AI-t a mindennapi munkába. Van példa arra, hogy egy ügynökség AI segítségével auditálja át ügyfelei weboldalát (SEO elemzés AI-val), vagy tartalomstratégiát készít részben AI által generált ötletekre támaszkodva. A Magyar Marketing Szövetség rendezvényein is egyre gyakrabban téma az AI: 2023-ban és 2024-ben külön szekciók foglalkoztak a gépi tanulás marketingalkalmazásaival. Sőt, képzések és workshopok indultak (pl. “AI marketing képzés”), ahol a marketingesek megtanulhatják a konkrét AI eszközök használatát a gyakorlatban. Ezek a trendek azt jelzik, hogy a szakma aktívan készül az átalakulásra.
•Versenyelőny vagy lemaradás veszélye: A magyar piacon is érvényes, hogy akik gyorsan adaptálják az AI-t, versenyelőnyre tehetnek szert. A futurebiz egy 2025-ös tanulmánya rámutat: itthon is azok a cégek lesznek nyertesek, amelyek integrálják az AI-t a folyamataikba, miközben megőrzik az emberi kreativitást és empátiát a márkakommunikációban. Az AI nem személyteleníti el a marketinget, ha jól használják – épp ellenkezőleg, lehetőséget ad arra, hogy a rutin feladatok gépiesítése után a marketingesek még többet foglalkozhassanak a személyes, kreatív elemekkel. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják ezt a trendet, hátrányba kerülhetnek. A Magyar Versenyhivatal (GVH) 2024 elején piackutatást is indított az AI versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A GVH rámutatott, hogy az AI kihívás lehet a tisztességes verseny szempontjából: mivel az igazán fejlett AI megoldásokhoz nagy erőforrások kellenek, egyelőre csak a technológiai óriások engedhetik meg maguknak, ami a jövőben a verseny torzulásához vezethet a digitális szektorokban. Ez figyelmeztetés a magyar piac szereplőinek is, hogy legyenek proaktívak: érdemes minél előbb kísérletezni az AI-jal házon belül, különben a nagyobb, tőkeerősebb versenytársak tartós előnyre tehetnek szert.
•Óvatosság és bizalom kérdése: A magyar ügyfelek részéről is vegyes a fogadtatás. Egyes szektorokban (pl. pénzügy) a fogyasztók bizalmát még el kell nyerni az AI-megoldások iránt – gondoljunk csak arra, hogy sokan jobban bíznak egy emberi pénzügyi tanácsadóban, mint egy algoritmusban. Ugyanez a marketing-tanácsadásra is igaz: az ügyfelek értékelik a személyes kapcsolatot, a szakértői jelenlétet. Tehát a hazai tanácsadóknak kommunikálniuk kell az AI használatát is az ügyfelek felé, hangsúlyozva, hogy az AI az ő munkájukat támogatja a jobb eredmény érdekében, nem pedig “egy robot végzi helyettük a feladatot”. Ha transzparensen és hozzáértően mutatják be az AI bevonását (pl. “ezt az elemzést egy mesterséges intelligencia segítségével készítettük, így több adatot tudtunk rövid idő alatt kiértékelni”), az ügyfelek is inkább előnyként fogják megélni a technológia használatát.
Hatás a piacra, ügyfélkapcsolatokra és árazásra
Az AI térnyerése nemcsak a konkrét munkafolyamatokra hat, hanem a marketing-tanácsadás piacának dinamikáját, az ügyfelekkel való együttműködés módját és az üzleti modelleket is formálja. Érdemes áttekinteni, milyen változásokat hoz vagy vetít előre ez a változás:
•Piaci verseny és szolgáltatási paletta: Mivel az AI számos feladatot automatizál, a belépési korlátok bizonyos szolgáltatásoknál csökkenhetnek. Például egy kisebb tanácsadó vagy szabadúszó, aki ügyesen használ AI eszközöket (tartalomgenerálást, kampányoptimalizálást), szinte ügynökségi kapacitást tud nyújtani egyedül is. Ez növelheti a piaci versenyt, hiszen új szereplők jelenhetnek meg, akik az AI segítségével kínálnak gyors és olcsó megoldásokat. Ugyanakkor a nagyobb ügynökségek integrálhatják az AI-t a teljes szolgáltatási portfóliójukba, így ők is hatékonyabbá válnak. Összességében várható, hogy a marketing-tanácsadók piaca két irányba differenciálódik: egyrészt megjelennek az AI-t maximálisan kihasználó, specializált szolgáltatók (pl. csak AI-alapú adatelemzésre fókuszálók), másrészt a hagyományos tanácsadók kibővítik a palettájukat AI-vezérelt megoldásokkal. Azok az ügynökségek vagy tanácsadók, akik korán adaptálják az AI-t, új USP-re (egyedi értékajánlatra) tehetnek szert – az ügyfelek szemében kiemelkedhetnek a mezőnyből azzal, hogy gyorsabban, pontosabban és adatvezéreltebben dolgoznak.
•Ügyfélkapcsolatok és bizalom: Az ügyfelekkel való kapcsolatban vegyes hatásai lehetnek az AI-nak. Egyrészt a tanácsadók AI segítségével gyorsabban tudnak reagálni az ügyfél igényeire (például egy AI által generált riportot percek alatt elő lehet állítani egy felmerülő kérdésre, ami korábban napokig tartott). Az ügyfelek ezt a gyorsaságot és adatvezérelt megközelítést értékelhetik, ha az eredmény megbízható. Másrészt fontos az átláthatóság: a kliensek tudni akarhatják, mi “emberi” és mi “gépi” munka az általuk fizetett szolgáltatásban. Kommunikációs és etikai szempontból a tanácsadóknak őszintének kell lenniük abban, ha például AI generálta a tartalom első verzióját, vagy AI elemezte az adatokat – hiszen a transzparencia erősíti a bizalmat. Az is lényeges, hogy a tanácsadó hangsúlyozza: az AI által készített anyagokat szakértői felügyelet mellett, gondos kontrollal használják fel. Az ügyféllel való kapcsolatban továbbra is az emberi tényező – a személyes konzultáció, tanácsadás, közös gondolkodás – lesz a döntő. Valójában az AI bevezetése lehetőséget ad arra, hogy a tanácsadó még inkább partnerként álljon az ügyfél mellett: több ideje szabadul fel a stratégiai beszélgetésekre, ötletelésre, mert kevesebbet kell az adatok piszkálásával töltenie. Fontos, hogy a tanácsadó ezt kommunikálja is: az ügyfél érezze, hogy az együttműködés minősége javul az AI miatt, nem pedig gépiesebbé válik.
•Árazás és üzleti modellek: Az AI egyik közvetlen gazdasági hatása a marketing-tanácsadásban az árképzés és díjstruktúra átalakulása lehet. Hagyományosan sok tanácsadó vagy ügynökség időalapon (óradíjjal) vagy havidíjas konstrukcióban számláz. Ám ha az AI drasztikusan megnöveli a hatékonyságot, és ugyanazt a feladatot fele annyi idő alatt el lehet végezni, felmerül: csökkenteni kellene a díjakat? Több iparági szakértő szerint a jelenlegi időalapú árazási modellek fenntarthatatlanná válhatnak az AI-korszakban. Hiszen ha a díjakat pusztán a ráfordított emberi órákhoz kötik, az AI bevezetése a bevételek csökkenéséhez vezetne, ami „bünteti” a hatékonyságnövelést. Ennek megoldására a marketing szolgáltatásoknál is egyre inkább előtérbe kerülhet az értékalapú vagy eredményalapú árazás. Ahelyett, hogy az ügyfél azt fizetné meg, mennyi időt töltött a tanácsadó a feladattal, inkább azért fizet, amit kézzelfoghatóan kap: pl. elkészült 10 blogcikk, lebonyolítottak egy kampányt, X számú leadet generáltak. Az “egyedi szolgáltatáselemekre bontott” (deliverable-based) ármodell lényege, hogy áttetsző módon beáraz minden outputot, így az ügyfél pontosan látja, mi mennyibe kerül, függetlenül attól, hogy AI vagy emberi munkaóra kellett hozzá. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a tanácsadó érvényesítse az árában a szaktudást és az ötlet értékét, nem csak a munkaidőt. Az iparági vélemények szerint az AI rá fogja kényszeríteni a marketingügynökségeket és tanácsadókat erre a váltásra, mert a hagyományos óradíjas díjazás már nem tükrözi a valós értéket. Magyarán: ha egy AI-vel megtámogatott kampány sokkal jobb eredményeket hoz, akkor azért többet lehet (és kell) kérni, mintha csak az emberi órákat számolnánk el. Ezzel minden fél nyer: a tanácsadó bevétele nincs aránytalanul korlátozva az idő által, az ügyfél pedig azt érzi, hogy a kifizetett díj konkrét üzleti értéket takar.
•Piaci árverseny és árképzési nyomás: Persze az AI másfelől árversenyt is gerjeszthet. Ha bizonyos alapfeladatok (pl. SEO audit, jelentéskészítés) szinte teljesen automatizálhatók, az ügyfelek elvárhatják, hogy ezek költsége csökkenjen. Lehetséges, hogy a jövőben a tanácsadók csomagajánlatokat dolgoznak ki, ahol az AI-val végzett feladatok olcsóbb kategóriába esnek, míg a magas hozzáadott értékű, stratégiai tanácsadás prémium kategória lesz. Például: egy ügynökség kínálhat AI által generált szövegírást kedvezőbb áron, de humán copywriter által finomított, márkahű szöveget magasabb áron. Az ügyfelek is tanulnak: aki maga is használ alapszinten AI-t (pl. ChatGPT-t), lehet, hogy felteszi a kérdést a tanácsadónak, miért fizessen egy egyszerűbb anyagért sokat, ha azt a gép is megírhatja. Itt a tanácsadó felelőssége megindokolni az értéket – például rámutatni, hogy a nyers AI-outputot szakmai szerkesztéssel tették közzétehetővé, vagy hogy az AI által készített elemzés mögé tettek egy emberi insightot, ami igazán használhatóvá tette az eredményt. Összességében a piac árazásában az várható, hogy a tanácsadói díjak szerkezete átalakul: a rutin jellegű elemek ára csökkenhet, míg a stratégiai tanácsadásé, kreatív koncepcióké nőhet, és a flexibilis, teljesítményalapú díjazás terjed el a fix díjak helyett.
Etikai, versenyjogi és adatvédelmi szempontok
Az AI marketingbeli alkalmazása kapcsán nem csak a hatékonyságról és üzleti előnyökről kell beszélni – legalább ilyen fontosak az etikai, jogi és adatvédelmi kérdések. A technológia felelőtlen vagy átgondolatlan használata kockázatokat hordoz, amelyekre a marketing-tanácsadóknak és ügyfeleiknek is figyelniük kell. Íme a legfontosabb szempontok:
•Adatvédelem és GDPR: A marketing AI rendszerek rengeteg személyes adatot használnak fel – vásárlói viselkedés, böngészési előzmények, közösségi média interakciók stb. – a személyre szabott ajánlatok és elemzések érdekében. Ez azonban kihívás elé állítja a tanácsadókat a GDPR és más adatvédelmi jogszabályok betartását illetően. Biztosítani kell, hogy az AI rendszerek jogszerűen kezeljék az adatokat: megfelelő jogalappal (hozzájárulással vagy jogos érdekkel), célhoz kötötten és minimalizálva. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) hangsúlyozza, hogy a személyes adatok védelmének elvei támogatják a felelős AI-innovációt – azaz lehetséges és kívánatos is úgy fejleszteni AI-megoldásokat, hogy közben tiszteletben tartjuk a GDPR-t. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a marketing-tanácsadóknak ellenőrizniük kell: az általuk használt AI eszközök megfelelnek-e az adatvédelmi követelményeknek (pl. az AI tréningadatbázisába nem kerülnek bele érzékeny személyes információk engedély nélkül). Adatvédelmi hatásvizsgálatot is érdemes végezni, mielőtt egy új AI platformot élesben bevezetnek. Emellett a transzparencia itt is kulcs: a felhasználókat (fogyasztókat) tájékoztatni kell, ha pl. az adataikat AI elemzi, vagy ha egy chatbot rögzíti a beszélgetésüket tanulási célból.
•Az AI döntések átláthatósága és torzításai: Az AI-algoritmusok gyakran úgy hoznak döntéseket (például ki legyen a célcsoport egy hirdetésnél, vagy milyen ajánlatot kapjon egy ügyfél), hogy azt egy ember számára nem könnyű követni – ez az ún. “black box” probléma. A marketing etika megköveteli, hogy átlátható legyen az algoritmusok működése, amennyire csak lehet. Az ügyfeleknek és a fogyasztóknak is joguk van tudni, milyen alapon ajánl nekik egy rendszer valamit. Például ha egy AI által vezérelt ajánlórendszer dinamikus árazást alkalmaz (ugyanazt a terméket más és más áron kínálja különböző embereknek), az versenyjogi és etikai aggályokat vethet fel, ha diszkriminatívnak hat. Az AI torzításai (bias) is kritikusak: ha a modell a tanult adatokban meglévő előítéleteket továbbviszi, igazságtalan vagy káros eredményeket produkálhat. Képzeljünk el egy AI-t, ami pl. álláshirdetéseket céloz és a múltbéli adatok miatt bizonyos demográfiai csoportokat kisebb eséllyel céloz meg – ez diszkriminációhoz vezethet. A marketing-tanácsadóknak felelősségük van abban, hogy az AI rendszerek outputját folyamatosan monitorozzák és auditálják, kiszűrve a lehetséges torzításokat. Emellett olyan tanítási adatkészleteket kell használni, amelyek sokszínűek és reprezentatívak, hogy az AI se a magyar nyelvben, se más téren ne erősítsen fel előítéleteket. Az is felmerül etikai kérdésként, hogy mennyire avatkozhat be a marketing az egyén döntéseibe AI által: a hiper-perszonalizáció határai meddig etikusak, mikortól számít manipulációnak? A szakmai konszenzus szerint kerülni kell a “dark pattern” megoldásokat – tehát nem szabad úgy használni az AI-t, hogy az tudtán kívül vezesse félre a fogyasztót vagy vegye rá olyan döntésre, amit nem hozna meg teljes információk birtokában.
•Versenyjogi és monopólium-kérdések: Az AI marketingben való alkalmazása versenyjogi aspektusokat is felvet. Egyrészt, ahogy a GVH is jelezte, fennáll a veszélye, hogy a fejlett AI-technológia csak kevesek kezében összpontosul, főként a technológiai óriásoknál. Ha például egy globális platform (mondjuk a Google vagy a Meta) egyre erősebb AI-vezérelt hirdetési rendszert kínál, akkor a piac nagy része az ő ökoszisztémájukba terelődhet, és a kisebb szereplők nehezen tudnak majd versenyezni. Ezt elkerülendő, a versenyhatóságok világszerte (és itthon is) figyelik az AI piacot. Másrészt az is versenyjogi aggály lehet, ha az AI-t használva a cégek összejátszanak vagy torzítják a piacot. Például árkartell jöhet létre emberi megállapodás nélkül is, ha több cég ugyanazt az árazó algoritmust használja, ami hasonló inputokra hasonló árakat állít be – ez egy új kihívás a versenyjog számára. A marketing-tanácsadóknak ügyelniük kell arra, hogy az AI eszközök használata ne vezessen olyan helyzethez, ami sértheti a piaci verseny tisztaságát. Fontos a különböző szolgáltatók közötti etikus adatkezelés is: például nem szabad, hogy egy AI a megszerzett piaci adatok révén bizalmas információkat adjon át versenytársaknak. Ezek finom, de lényeges pontok – valószínű, hogy a jövőben a szerződésekben és szabályzatokban külön ki fognak térni az AI használatára vonatkozó versenyjogi záradékok.
•Felelősség és szabályozás: Jogi szempontból még sok a nyitott kérdés arról, ki felel az AI által meghozott vagy támogatott marketingdöntésekért. Ha például egy AI által generált hirdetés félrevezető vagy jogsértő (pl. szerzői jogot sért egy generált kép, vagy diszkriminatív állítás jelenik meg), ki viseli a felelősséget? A tanácsadó, az ügyfél vagy a szoftver fejlesztője? Jelenleg az a biztos út, ha a marketing-tanácsadó sajátjaként vállalja az AI által készített anyagokért a felelősséget, mintha maga készítette volna. Ebből következik, hogy erős belső ellenőrzési mechanizmusokra van szükség. A szabályozói környezet is alakul: a már említett EU AI Act valószínűleg kockázati kategóriákba fogja sorolni az AI alkalmazásokat. A marketing valószínűleg nem esik majd a legmagasabb kockázati szintbe, de lehetnek benne olyan elemek (pl. érzelmeket befolyásoló AI a reklámokban), amelyeket szabályozni fognak. A GDPR szabályai is érvényesek maradnak, és a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH) is figyelmet fordít az AI-ral kapcsolatos adatkezelésre. A marketing-tanácsadóknak érdemes proaktívan etikai kódexeket kialakítaniuk az AI használatára: például lefektetni, hogy mindig jelzik a gépi tartalmat, nem használnak AI-t érzékeny területeken (pl. gyerekeket célzó kampány AI-optimalizálása külön odafigyelést igényel), és rendszeresen képzik magukat az új jogszabályi előírásokról.
•Társadalmi felelősség és munkaerőpiaci hatás: Végül etikai szempont az is, hogy a marketingiparnak felelőssége van a munkaerő átalakulásában. Bár a legtöbb jel arra utal, hogy az AI nem tömeges elbocsátásokat, hanem inkább munkaátrendeződést hoz, a tanácsadó cégeknek figyelniük kell a saját csapatukra is. Fontos az átképzés és továbbképzés: támogatni az alkalmazottakat abban, hogy új készségeket sajátítsanak el (pl. adatkezelés, AI-eszközök használata), és ne érezzék magukat fenyegetve az AI miatt. Egy etikus vállalat nem pusztán leépíti a munkaerőt az automatizálás miatt, hanem új szerepköröket kínál vagy rövidebb munkahetet, jobb munka-magánélet egyensúlyt teremt. Felvetődik a 3 napos munkahét gondolata is a hatékonyságnövekedés kapcsán – az AI integrációja akár lehetővé is teheti a kevesebb munkaórát hosszú távon, de ehhez a vállalati kultúrának is alkalmazkodnia kell. A marketing-tanácsadók piacán egyelőre inkább az látszik, hogy az AI miatt növekedik a projektek száma (mert olcsóbbá, elérhetőbbé válik sok szolgáltatás), így a szakemberekre továbbra is nagy szükség van, csak más jellegű munkára fókuszálva.
Összegzésül: A mesterséges intelligencia forradalma a marketing-tanácsadók szerepét nem eltörli, hanem átalakítja és kibővíti. Az AI automatizál számos feladatot – a szövegírástól az adatelemzésig –, így a tanácsadók hatékonyabban dolgozhatnak és új eszközökkel gazdagodik az arzenáljuk. Ugyanakkor a stratégiai gondolkodás, a kreatív ötletalkotás, az emberi empátia és a bizalmi kapcsolatok továbbra is pótolhatatlanok maradnak a marketingben. Az AI inkább partner, mintsem konkurencia: átveszi a monoton munkát, de a komplex kihívások megoldása az ember feladata marad. A sikeres marketing-tanácsadó a jövőben az lesz, aki ügyesen összehangolja az AI nyújtotta lehetőségeket saját szakértelmével, és etikus, átlátható módon vezeti be ezeket az ügyfélmunkába. Ahogy a futurebiz tanulmánya is fogalmaz: “az AI a marketingesek eszköztárát bővíti, de a marketing emberközpontú jellege megmarad”. Az előttünk álló években tehát a marketing-tanácsadók feladata, hogy saját szerepüket újradefiniálva, AI-tudással felvértezve, stratégiai partnerekké váljanak – mert ebben a formában az AI nem elveszi a munkájukat, hanem segít még magasabb színvonalon elvégezni azt.
Források: A fenti összefoglaló többek között a futureBIZ 2025-ös tanulmányára, a Hírklikk marketingcsapatokat vizsgáló riportjára, a Consultport tanácsadói trendekről szóló cikkére, a 360MarketingTool által összegyűjtött adatokra, valamint hazai felmérésekre (pl. Randstad HR Trends 2024 ) és szakmai cikkekre támaszkodik. E források egybehangzó üzenete, hogy a mesterséges intelligencia okos alkalmazása a marketingben versenyelőnyt hoz és új lehetőségeket nyit meg – de csak azoknál, akik hajlandók fejlődni, tanulni és felelősen integrálni az AI-t a marketingstratégiájukba. Az emberi kreativitás és stratégia + AI hatékonyság kombinációja jelenti a jövőt.
